Melyik áll hozzád közelebb? Szupermami, Paramami vagy Powermami?

Amikor az eső gyerekkel terhes voltam, tűpontos elképzelésem volt, hogy milyen anya szeretnék lenni. Természetesen Szupermamit állítottam példaként magam elé. 

Szupermami

Ő az, aki ösztönösen elő tudja hívni magából az ősanyát. Tudja, mikor mit kell tennie az újszülöttel, sosem ideges, sosem emeli fel a hangját, akinél lakásban mindig patent rend van, és meleg vacsorával várja haza élete párját. Persze kipihent, hisz nem kell munkába mennie, egész nap csak a gyerekkel játszik, ami nem lehet olyan fárasztó. Kiegyensúlyozott, mindenre van ideje, amire csak szeretné.

Paramami

Amikor megszületettem a fiam, rájöttem, hogy az anyaság egészen másképp működik, mint elképzeltem. Nem lettem Szupermami.  Meg kellett küzdenem minden csepp anyatejért. Gyakran voltam a baba születése után frusztrált, nehezen éltem meg a szülés utáni fizikai fájdalmat, gyakran voltam kócos, és főzni sem tudtam minden nap. Pláne gyerekkel főzni. Sok kérdésem és bizonytalanságom volt, előjött belőlem Paramami. Sőt az a kérdés is megfogalmazódott bennem, hogy léteznek-e egyáltalán Szupermamik, vagy csak azok gondolják felhőtlennek és könnyűnek a kisgyerekes létet, akiknek nincs is gyerekük?

Paramamiból Powermami

Sok idő és energia kellett ahhoz, hogy kezdő anyaként a magamtól elvárt irreális Szupermami szintet el tudjam engedni, és valami reális, életszerű megoldást tudjak kialakítani magam és a babám számára, és a párkapcsolati újra kapcsolódást is meg tudjam élni.

Nem is szeretnék már Szupermami lenni, aki tökéletes, sokkal inkább Powermami, aki képes tanulni, és elfogadja, hogy az anyaságom a sajátom, a bennem lévő erőforrásokat én tudom mozgósítani, aki mer igazi és őszinte lenni.

Powermami, aki

1. tudja, hogy nem tökéletes és nem is akar annak látszani
2. elfogadja, hogy az anyaságot is tanulni lehet, sőt kell
3. tudja, hogy a gyerekének ő a legjobb anyukája
4. bár sokszor gondolja, hogy a munkahelyén nélkülözhetetlen, valójában a családi szerepeiben az (ami nem jelenti azt, hogy mindent egyedül neki kellene megcsinálnia)
5. tudja, hogy ér segítséget kérni, és bevallani, ha valami nem megy
6. ha elront valamit, akkor nem lesz vége a világnak, és ha ezt felismeri, akkor legközelebb jobban tudja csinálni (vagy nem, de legalább próbálkozik)
7. aki meri élvezni a gyerekkel otthon töltött időt,
8. aki be meri vallani, ha másra is szüksége van, nem csak otthon lenni a babával és fel meri vállalni az igényeit
9. aki tudja, hogy a gyerekkel otthon töltött idő gyorsan elmúlik és nem tér vissza
10. aki szembe mer nézni a félelmeivel, a paramamiságával, és úgy dönt, hogy inkább Powermami lesz.

Hozzád ki áll közelebb? Szupermami, Paramami vagy Powermami? Írd meg kommentben vagy privát üzenetben!

Ha az anyává válás lelki oldaláról olvasnál, akkor a Felkészülés az anyaságra: a lélek babakelengyéje című cikk lesz a megfelelő számodra.

Még több tartalomért kövess itt is:

A cikk szerzője: